Az otthoni munkahely, avagy irodabútor otthon !

2008-02-14 Ma már egyre több családban merül fel az igény az otthoni, íróasztalhoz kötött munkavégzésre, s így az ahhoz szükséges dolgozósarok vagy dolgozószoba kialakítására.

A számítógép elterjedésével mindinkább szükség van erre az akár kikapcsolódásra is szolgáló munkaeszközre. Amennyiben a nappaliban hozzuk létre a dolgozósarkot, több szempontra is figyeljünk. Fontos, hogy az ne essen a fontos közlekedő utakba, pld. ahol a kanapét, az ablakot vagy teraszajtót szeretnénk megközelíteni, tehát lehetőleg egy félreeső, nyugodt sarokban helyezzük el. A munkavégzéshez mindenképp szükség van egy íróasztalra, mely alá becsúsztathatjuk lábunkat, s rajta kezünk kényelmesen nyugodhat, s amelyen könyökünket 90 fokos szögben behajlíthatjuk. Gondoskodjunk elegendő természetes fényről! Szükségünk lesz még egy állítható asztali lámpára, melynek irányított fényénél jól lehet olvasni, vagy hosszabb időn át koncentrált figyelemmel munkát végezni. A fény jobbkezes ember számára balról, balkezes embernek jobbról kell, hogy érkezzen. Az íróasztal legalább 60 cm mély és 120 cm széles legyen, de ha számítógépet is el szeretnénk helyezni rajta, akkor minimum 140 cm széles és 80 cm mély legyen. Az íróasztal magassága 75 cm. Szükségünk van egy kényelmes, lehetőleg görgős székre, polcokra vagy szekrényre, ahol a munkához szükséges iratokat, kellékeket tárolhatjuk, valamint szemetes kosárra. Olyan széket válasszunk, melyen ülve talpunk kényelmesen pihenhet a padlón, s térdünk csípőnknél kissé lejjebb helyezkedik el. A számítógépet sötétebb sarokba, és ne az ablakkal szemben helyezzük el! A monitor szemmagasságban, lehetőleg 120 cm magasság alatt, a klaviatúra 60-65 cm magasságban legyen. A polcok vagy tároló szekrények magassága ált. 210 cm az ajtók magasságához igazodva. A polcok 30-40 cm mélyek és 80 cm szélesek. Természetesen nagyobb íróasztalhoz több tárolókapacitásra van szükség. Az asztalok és a polcok között minimum 75 cm mozgástérre van szükségünk, hogy a széket ki tudjuk húzni, amikor leülünk vagy felállunk az íróasztaltól. Naponta több órányi zavartalan munka végzéséhez azonban szükségünk lehet egy külön helyiségre, egy dolgozószobára, mely már nem a privát szféra része. A régi házkialakítások még őrzik a dolgozószoba - akkoriban úriszoba - feszes, kimért hangulatát, a súlyos antik bútorok díszeinek, aranyozásának fenségességét. Az első időkben a háló eldugott zuga volt, vagy a nappali adott neki helyet. Az igények növekedésével, az intimitás kihangsúlyozásával külön helyet kapott a munkahely, távol a privát lakrésztől, külön megközelítéssel, nem zavarva a család napi mozgását, szokásait. Felszereltsége nem különbözik a klasszikus irodáétól, sőt bizonyos esetekben felül is múlja azt. Speciális tevékenységek, mint pld. az orvosoké, kutatóké stb. különböző igényeket támasztanak, a berendezés rendkívül változatos lehet. Bizonyos esetekben a reprezentatív megjelenítés elnyomja a dolgozószoba megjelölést. A burkolatok, a világítás, a kiegészítők rendkívül fontosak, és az adott tevékenységtől is függnek. A dolgozószoba bútora az íróasztalon, a széken és a tároló bútorokon kívül lehet még tárgyalóasztal, székekkel, dohányzóasztal kanapéval, fotelekkel. Elhelyezhetünk benne személyes tárgyakat, kiegészítőket. Az árnyékolás és a világítás is nagymértékben az adott tevékenységtől függ. Ha a szoba adottságai megengedik (fény, elegendő hely) szép szobanövényekkel ellensúlyozhatjuk az erős irodai jelleget. A növények látványa kellemes, atmoszférát ad minden környezetnek, azok üdeséget, frissességet hoznak a szobába, s a természet közelsége oldja a monotóniát, az esetleges feszültséget.


Vissza